Ezt a kérdést úgy is feltehetjük, hogy miért van szükség ügyvédre?
Sajnos, előfordul, hogy az ügyfelek csak azután keresnek fel egy ügyvédet, amikor már késő, vagy amikor a mozgástér már annyira beszűkült, hogy alig lehet tenni valamit, illetve az sokkal nagyobb időbeli és anyagi ráfordításba kerül, mintha már az elejétől ügyvéd járt volna el.
Sokszor egy per, vagy egy komoly vita elkerülhető lenne, ha az ügyfél előzetesen kikérte volna egy ügyvéd tanácsát, és annak megfelelően járt volna el, különösen úgy, hogy egy tanácsadási díj ellenében százezreket, vagy akár milliókat is lehet spórolni.
Ugyanígy elkerülhető lenne a vita, peres eljárás, hogy ha az ügyfél rendelkezne olyan ügyvéd által készített szerződéssel, ami kiküszöböli később a szerződés hiányában felmerülő problémákat.
Sajnos, sokan úgy vannak ezzel, hogy „minek ügyvéd, majd letöltök a netről valami mintát”.
A minta sosem az adott helyzetre, szituációra jött létre, hanem jó esetben egy alap szerződés minta, ami talán a leglényegesebb szabályokat tartalmazza (vagy lehet, hogy még azt sem), de semmiképp nem gondolt mindenre, különösen nem azokra az egyedi buktatókra, amik a konkrét esetben felmerülhetnek.
Egy rosszul megfogalmazott szerződés lényegesen nagyobb károkat okozhat, mint amennyibe az ügyvédi szolgáltatás került volna.
A peres eljárás szabályai jelentősen megváltoztak a 2016. évi CXXX törvénnyel (új Pp.), ami újra szabályozta és szigorította a perek menetét. A peres eljárást két szakaszra osztotta: perfelvételire, ahol a felek még megtehetik a nyilatkozataikat, indítványaikat, és az érdemire, ahol gyakorlatilag a korábbi indítványok alapján csak a bizonyítás (szakértő, tanú meghallgatás, …) történik. Ebben az érdemi szakaszban már csak nagyon kivételes esetben van lehetőség változtatni a korábbi nyilatkozaton, kereseti kérelmen, ellenkérelmen. A peres eljárás legfontosabb része a felperes oldaláról a pert megindító keresetlevél, az alperes oldaláról pedig a keresetlevélre adott válasz, tehát az ellenkérelem.
Gyakorlatilag a peres eljárást ezek az iratok határozzák meg.
Ha ezek nem a megfelelő módon lettek elkészítve, nem jól lett megfogalmazva, hogy mi a kereset, nem jól lett megjelölve a jogcím (azaz a jogszabályi hivatkozás) stb., az bizony per vesztéshez vezethet.
Nemcsak olyan esetekben célszerű ügyvédhez fordulni, amikor muszáj, mert például ügyvédi ellenjegyzés szükséges egy adásvételi vagy öröklési szerződéshez, és e nélkül ezek érvénytelen szerződések lennének, hanem minden olyan esetben is, amikor úgy érzi, nincs meg a kellő szaktudása az adott kérdéshez, problémához.
Ha felmerül az a kérdés, hogy „kell-e nekem ügyvéd”, mindig azt szoktam válaszolni, hogy ez nyilván döntés kérdése, de ha otthon nem állunk neki megszerelni a gázkazánt, mert felrobbanhat, akkor jogi kérdésekben sem járunk el szaktudás nélkül, hiszen ugyan átvitt értelemben, de ugyanúgy robbanhat.
