ÖRÖKLÉSI JOG

Az öröklés sokak számára még mindig tabu téma, de mindenképpen olyan, amivel a legtöbben nem szeretnek foglalkozni, akár azért, mert azt gondolják, még nem aktuális, nem akarnak a saját, vagy szeretteik haláláról beszélni, vagy attól félnek, hogy haszonlesőnek tűnhetnek, vagy bármilyen más okból.
Pedig nem árt előre gondolkodni, és örökhagyóként időben rendezni az öröklési kérdéseket például végrendelettel, hogy a családi viszály ne a hagyatéki eljáráson törjön ki.

A magyar jogban jelenleg a végintézkedésen alapuló öröklés élvez elsőbbséget, tehát törvényes öröklésre csak akkor kerülhet sor, ha nincs végintézkedés, vagy az a hagyatékot nem meríti ki.

Végrendelet:

A végrendelet az örökhagyó olyan egyoldalú jognyilatkozata, amelyben a vagyonáról, vagy annak egy részéről rendelkezik.
Végrendelkezni elsősorban írásban lehet, de bizonyos – törvényben felsorolt esetekben, és nagyon szűk körben – szóban is.

Az írásbeli végrendelet fajtái:

  • közvégrendelet: közokiratban
  • magánvégrendelet: ennek 3 fajtája létezik:

a, saját kezűleg írt és aláírt,

b, más által írt, de az örökhagyó által aláírt, és

c, a közjegyzőnél letett magánvégrendelet.

A fentiekből kitűnik, hogy végrendelkezni lehetséges ügyvéd bevonása nélkül is, azonban ez azért nem javasolt, mert ha a végrendelet bármelyik törvényben előírt alaki feltételnek nem felel meg, az a végrendelet érvénytelenségét okozza, és ez egy olyan hiba, amit ekkor már nem lehet kiküszöbölni, hiszen a végrendelkező már nem él, ő nem tudja kijavítani. Ebben az esetben, hiába rendelkezett az örökhagyó, az ő akarata nem fog érvényesülni, hanem a törvényes öröklési rend lép életbe.

Öröklési szerződés:

Az örökhagyó nem csak végrendelettel, hanem öröklési szerződéssel is rendelkezhet halál esetére.
Az öröklési szerződés – szemben a végrendelettel, ami egyoldalú jogügylet, és bármikor visszavonható – kétoldalú jogügylet, amely a felek megegyezésével jön létre, és csak megegyezéssel módosítható, szüntethető meg.

Különbözik az öröklési szerződés a végrendelettől abban is, hogy visszterhes, tehát az örökhagyó ellenszolgáltatás (tartás vagy járadék) fejében teszi örökösévé a szerződő partnert, akit szerződéses örökösnek is nevezhetünk.
A köznyelv gyakran nevezi tartási szerződésnek az öröklési szerződést, de a tényleges tartási szerződés és az öröklési szerződés között lényeges különbség, hogy öröklési szerződés esetében az eltartó csak az örökhagyó halálával szerzi meg az adott vagyon tulajdonjogát.

Mivel az öröklési szerződés végintézkedés jellegű, ezért érvényességi kellékei szigorúbbak, és vonatkoznak rá a végrendelet érvényességi kellékei azzal kiegészülve, ha ingatlant is érint a szerződés, akkor mindenképpen ügyvédi ellenjegyzés is szükséges.

Törvényes öröklés:

Ha nincs sem végrendelet, sem öröklési szerződés, akkor a hatályos jogszabály (Ptk.) határozza meg az öröklés rendjét.
A törvényben meghatározott örökösök csak a törvényben meghatározott sorrendben válnak örökössé. Ez egy szigorú rangsor, tehát a rangsorban előrébb lévő mindig megelőzi az utána következőt.

Elsősorban az örökhagyó leszármazói örökölnek egymás közt egyenlő mértékben. Tehát, ha három gyerek van, mindhárman egyharmad részt örökölnek.
A leszármazók mellett örököl a házastárs (bejegyzett élettárs) is, de oly módon, hogy az örökhagyóval közösen lakott lakáson holtig tartó haszonélvezeti jogot, minden más vagyontárgyon pedig egy gyermek részt. Tehát például a három gyermek és a házastárs a bankszámlát egynegyed-egynegyed arányban fogják örökölni.

Ha nincsenek leszármazók, és szülők, csak házastárs, akkor a házastárs örököl mindent.
Ha nincsenek leszármazók, de van házastárs és szülők, akkor a házastárs örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást a hozzátartozó berendezési, felszerelési tárgyakkal, a hagyaték többi részét pedig a szülők és a házastárs fele-fele arányban.
Leszármazók és házastárs hiányában az örökhagyó felmenői és oldalági rokonai örökölnek.

Valamennyi fenti személy hiányában végső soron az állam az örökös.

Természtesen törvényes öröklés esetén is számos kérdés merülhet fel, például mi tartozik a hagyatékba, az örökhagyótól korábban kapott ajándéknak mi a sorsa, vissza lehet-e utasítani az örökséget stb.
Ammenyiben örökléssel (öröklési rend, végrendelkezés, öröklési szerződés…) kapcsolatban bármilyen kérdése van, vagy esetleg már hagyatéki eljárásban van szüksége jogi képviseletre, hívjon, és kérjen időpontot.