Szivárványcsalád alatt azt a családot értjük, amiben azonos nemű pár nevel közösen gyermeket.
Az ő esetükben a magyar jog csak az egyik (a vérszerinti) szülőt ismeri el szülőnek.
A másik „szülő” jogilag legfeljebb mostohaszülőnek minősülhet, ami jogilag minimális jogokkal és kötelezettséggel jár csak.
A legfontosabb kérdésekben és ügyekben a másik „szülő” (tehát a nem vérszerinti szülő) semmiféle jogosultságokkal nem rendelkezik.
Így például csak a vérszerinti szülő írathatja be az iskolába a gyermeket, baj esetén csak neki adnak információt a gyerek állapotáról a kórházban, és csak őutána örökölhet.
A vér szerinti szülő halála esetén elvehetik a gyereket az őt adott esetben születése óta nevelő másik, de a jogszabályok által el nem ismert szülőtől, tekintettel arra is, hogy a másik „szülő” nem fogadhatja örökbe a párja gyermekét.
Ez a helyzet mind a szülők, mind a gyermek számára kiszolgáltatott.
Az azonos nemű párok esetében szóba jöhető bejegyzett élettársi kapcsolat sem segít a fenti helyzeten, hiszen három vonatkozásban eltér a házasságtól:
- a bejegyzett élettársi kapcsolatban élők nem vehetnek részt reprodukciós eljárásokban (lombikprogramban),
- nem vehetik fel egymás nevét,
- és nem fogadhatják örökbe egymás gyermekét.
A jelenlegi jogszabályi környezetben tehát a másik „szülő” nem lehet jogilag egyenértékű szülő a vérszerinti szülővel, de bizonyos intézkedésekkel, okiratokkal valamennyi biztosíték és jog adható a másik „szülőnek” is.
Ilyen különösen:
- Gyámnevezés – mely esetben a vérszerinti szülő megnevezheti azt a személyt, aki a halála esetén a gyermeke gyámja legyen, illetve megnevezhet olyat is, akit ki kíván zárni a gyámságból.
- Ún. betegjogi nyilatkozat – melyben a vérszerinti szülő feljogosíthatja a másik „szülőt” arra, hogy a gyermek vonatkozásában orvos/kórház előtt eljárjon, és az orvost felmenti az orvosi titoktartás alól a másik „szülő” vonatkozásában.
- Végrendelet – melyben a másik „szülő” végrendelkezhet a gyermek javára, aki egyébként nem lenne utána öröklésre jogosult.
- Általános és eseti meghatalmazások – melyben a különböző élethelyzetekben jogosítja fel a vérszerinti szülő a másik „szülőt”, hogy helyette és nevében a gyermek érdekében eljárjon.
Ha további kérdése merül fel, vagy a fenti okiratok bármelyike felkeltette érdeklődését, hívjon és kérjen időpontot.
