A helyi önazonosság védelme az ingatlanügyekben – új jogi eszközök és önkormányzati gyakorlatok

2025. július 1-jén hatályba lépett a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely lehetőséget ad a magyarországi önkormányzatoknak arra, hogy szabályozzák, ki vásárolhat ingatlant vagy létesíthet lakcímet a településükön. A jogszabály célja, hogy megvédje a települések kulturális arculatát, társadalmi összetételét és önazonosságát, különösen a külső – sokszor spekulatív célú – ingatlanszerzésekkel szemben.

A törvény ugyan nem kötelező érvényű – azaz csak akkor alkalmazandó, ha egy önkormányzat helyi rendeletet alkot róla –, de már most látható, hogy több település élt az új lehetőségekkel.

Mi a törvény célja?

A 2025. évi XLVIII. törvény a helyi közösségek önrendelkezését erősíti azzal, hogy:

  • szabályozhatóvá teszi az ingatlanvásárlást bizonyos esetekben,
  • lehetővé teszi az elővásárlási jog biztosítását helyi lakosok vagy az önkormányzat részére,
  • feltételekhez kötheti a lakcímbejelentést, így szabályozva a betelepülést.

A cél az, hogy a települések megőrizhessék kultúrájukat, és ne váljanak áldozatává gyors társadalmi átalakulásoknak, vagy külső, nagy tőkével rendelkező befektetők spekulációinak.

Milyen esetekre NEM alkalmazható a törvény?

A jogszabály csak az adásvétel útján történő tulajdonszerzésekre vonatkozikazaz az alábbi esetekben nem alkalmazható:

  • öröklés, ajándékozás, csere, tartási szerződés útján történő szerzés,
  • bírósági vagy hatósági határozaton alapuló ingatlanszerzés,
  • termőföldek,
  • építési tilalommal terhelt ingatlanok (ha a tilalom 10 éven belül keletkezett),
  • építményi jog alapján létrejövő jogügyletek.

A törvény tehát csak lakóingatlanokra és csak adásvétel útján történő tulajdonszerzésre alkalmazható.

Kikre vonatkozhat a korlátozás?

A rendeletek nem vonatkoznak minden vásárlóra. A törvény egy új jogi kategóriát is bevezet: a „betelepülő” fogalmát.

Betelepülőnek minősül az a természetes személy, aki:

  • a településen nem rendelkezik sem lakóhellyel, sem tartózkodási hellyel, sem tulajdonnal, és
  • a vásárlás révén kíván első alkalommal megtelepedni az adott helyen.

Nem minősül betelepülőnek az, aki:

  • helyi lakos hozzátartozója (pl. házastárs, gyermek),
  • CSOK, Falusi CSOK, vagy más állami lakáscélú támogatással vásárol ingatlant.

Az önkormányzati eszközök a gyakorlatban

A törvény felhatalmazza az önkormányzatokat arra, hogy rendeletben döntsenek arról, mely jogi eszközöket alkalmazzák. Ezek lehetnek:

  1. Elővásárlási jog

Az önkormányzat vagy a helyi lakosok vásárolhatják meg az ingatlant elsőként, ha az eladó másnak adná el.

Fontosabb részletek:

  • A vevőnek a szerződést 8 napon belül be kell nyújtania a jegyzőhöz.
  • A jegyző továbbítja az önkormányzatnak és más potenciális elővásárlásra jogosultaknak (pl. telekszomszédok, helyi lakosok).
  • A jogosultaknak 30 napjuk van nyilatkozni.
  • Ha több jogosult van, akkor rangsorolás érvényesül: önkormányzat → telekszomszéd → helyi lakos.
  1. Lakcím létesítéséhez kötött feltételek

A rendelet előírhatja, hogy valaki csak akkor jelenthet be lakcímet az ingatlanba, ha például:

  • van állandó munkaviszonya a településen,
  • vállalja a helyi közösségbe való beilleszkedést (pl. gyermek iskolába íratása, nyelvtudás stb.),
  • vagy akár megfizeti a betelepülési hozzájárulást (helyi „betelepülési adó”).

Fontos: ezeknek a feltételeknek arányosnak kell lenniük.

Gyakorlati példák: hogyan alkalmazzák a települések?

Mezőkeresztes (Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye)

Ez a város volt az első az országban, amely már 2025. június végén rendeletet alkotott:
Bevezették az elővásárlási jogot.
A cél: a település társadalmi struktúrájának, kulturális hagyományainak és szimbólumainak védelme.

Újlengyel (Pest Vármegye)

A második település, amely alkalmazta a törvényt:
Elővásárlási jog mellett szigorú feltételeket támasztottak a lakcímbejelentéssel kapcsolatban.
Csak az jelenthet be lakcímet, aki legalább egyéves munkaviszonyt tud igazolni, és rendszeres, legalább minimálbéres jövedelemmel rendelkezik.
Személyes meghallgatás során döntenek az új betelepülők elfogadásáról.

Rajka (Győr-Moson-Sopron Vármegye):

Rajka község 2025. október 1-jétől hatályos helyi rendeletet hozott a helyi önazonosság védelmében.

Főbb követelmények:

  • Betelepülési hozzájárulás: Az ingatlanvásárlás esetén betelepülési hozzájárulást kell fizetni: 1,5 millió forint
  • Büntetlen előélet szükséges. 
  • Külföldi lakóhely esetén: ha valaki korábban külföldi lakcímmel rendelkezett, azt bizonyos időn belül meg kell szüntetni. (60 napon belül) 
  • Ezeknek az intézkedéseknek a célja: megakadályozni a spekulatív-ingatlanvásárlásokat, a túl gyors betelepülést, amely veszélyeztetheti Rajka helyi karakterét, társadalmi összetételét. 

Sátoraljaújhely (Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye):

Sátoraljaújhely Város Önkormányzata is hozott rendeletet a helyi önazonosság védelméről, (16/2025. (VIII.21.) Önkormányzati Rendelet).
A rendelet célja a város társadalmi értékeinek, hagyományainak, karakterének megőrzése; az ott élők életmódjának, szokásainak megtartása. 

Az önkormányzat eszközei:

  • Elővásárlási jog
  • Feltételekhez kötik az odaköltözést: 
    • Büntetlen előélet
    • Köztartozás-mentesség igazolása. 
    • Középfokú végzettség (érettségi vagy középfokú szakképesítés). 
    • Magyar nyelv ismerete

Mire érdemes figyelni, ha ingatlant vásárolnánk?

  1. Mindig ellenőrizni kell, hogy van-e a településen önkormányzati rendelet a helyi önazonosság védelméről.
  2. Ha ön a vevő, és nem rendelkezik még sem tulajdonnal, sem lakcímmel az adott településen, lehet, hogy betelepülőként a szabályozás alá esik majd.
  3. CSOK és állami támogatásokkal vásárlók mentesülnek – de ennek igazolása szükséges.
  4. Eladás esetén számítani kell arra, hogy az elővásárlásra jogosultak jogai megelőzik a piaci vevőket.

Mielőtt ingatlant vásárolunk egy településen, különösen vidéken vagy turisztikailag frekventált környéken, elengedhetetlen a helyi rendeletek ismerete. Az új szabályozás immár hatályos, és az alkalmazása egyre szélesebb körben terjed.

Jelen cikk kizárólag tájékoztató jellegű, figyelemfelhívó céllal készült, és nem tekintendő jogi tanácsadásnak. Felhívjuk a tisztelt olvasó figyelmét arra, hogy a cikk közzétételének időpontja lényeges körülmény, mivel a vonatkozó jogszabályok időközben módosulhatnak, így az itt közölt információk a későbbiekben már nem feltétlenül tükrözik az aktuális jogi helyzetet!