Az elmúlásról és a vagyonunk sorsáról beszélni még mindig tabutémának számít. Sokan halogatják a döntést azzal a felkiáltással, hogy “a törvény majd úgyis igazságosan elrendezi a dolgokat”. A törvényes öröklési rend valóban egy logikus keretrendszer, de a modern élethelyzetekre, a mozaikcsaládokra és a házasságon kívüli kapcsolatokra gyakran nem ad megnyugtató választ.
Mikor nem elég a törvényes öröklés?
A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerinti törvényes öröklés a vérségi kötelékeken és a házasságon alapul (elsősorban a gyermekek, a házastárs, szülők örökölnek). Vannak azonban olyan helyzetek, amikor ez a merev rendszer kifejezetten szembemegy a valós akaratunkkal:
- Élettársak (és szivárványcsaládok): Ahogy azt a korábbi bejegyzésben is érintettük, a „sima”, be nem jegyzett élettársak a törvény szerint nem törvényes örökösei egymásnak. Lehetnek együtt 20 évig is, ha egyikük meghal, a túlélő élettárs sem tulajdonjogot, sem haszonélvezeti jogot nem örököl a közös otthonon. Számukra a végrendelet szó szerint az utcára kerüléstől véd meg.
- Mozaikcsaládok: Ha valaki az új házastársa gyermekeit (nevelt gyermekeket) sajátjaként neveli, tudnia kell, hogy vér szerinti kapcsolat vagy örökbefogadás hiányában a nevelt gyermek nem törvényes örökös. Ha szeretnénk rájuk is vagyont hagyni, végrendelkezni kell.
- Vagyonelemek célzott elosztása: A törvényes öröklés “eszmei hányadokat” oszt szét. Ha három gyerek van, mindenki az ingatlanok és a cég 1/3-1/3 arányú tulajdonosa lesz. Ha szeretnénk elkerülni a közös tulajdonból fakadó vitákat – például az egyik gyermek kapja a nyaralót, a másik a családi házat, a harmadik a cég üzletrészét –, azt csak végrendelettel tehetjük meg.
A végrendelet formai buktatói: Miért veszélyes az otthoni papírfecni?
Az otthon, hirtelen felindulásból, asztalfiókba írt végrendeletek az esetek jelentős részében érvénytelenek a szigorú formai követelmények miatt. Egy apró hiba is elég ahhoz, hogy a dokumentum a hagyatéki eljárásban elbukjon, és ezt a hibát akkor már nem lehet kiküszöbölni.
A leggyakoribb buktatók, amiket el kell kerülni:
- Saját kézzel írt (holográf) végrendelet: Csak akkor érvényes, ha az elejétől a végéig a végrendelkező saját kezével írta és aláírta. Ha valaki legépeli, kinyomtatja és csak aláírja, az önmagában érvénytelen. Kötelező eleme a keletkezés helyének és pontos idejének, dátumának feltüntetése.
- Más által írt (allográf) végrendelet: Ha az iratot géppel írták vagy más személy vetette papírra, az érvényességhez két tanú együttes jelenléte, aláírása és a tanúi minőség feltüntetése szükséges.
- A „kizárt” tanúk kérdésköre: Hatalmas buktató, hogy a végrendeleti tanú, illetve a tanú közeli hozzátartozója nem részesülhet a hagyatékból. Ha a szomszéd és a fia a tanú, és a fiúra is hagytak valamit, az a juttatás érvénytelen lesz.
- Többoldalas végrendelet: Ha a dokumentum több lapból áll, folyamatos sorszámozással kell ellátni, és minden lapját alá kell írnia a végrendelkezőnek (és allográf végrendelet esetén a tanúknak is).
A kötelesrész: Bárkit „ki lehet semmizni”?
Gyakori kérdés, hogy ha valaki megorrol a gyermekére vagy a házastársára, a végrendeletében egyszerűen mindenét a szomszédra hagyhatja-e. A magyar jog ismeri a kötelesrész intézményét, amely megvédi a legközelebbi hozzátartozókat (gyermekeket, házastársat, szülőt).
A kötelesrész mértéke annak az egyharmada, ami a jogosultnak törvényes örökösként jutna. Ha tehát valakit a végrendeletben meg is próbálnak kizárni az örökségből, ezt a minimumot (kötelesrészt) pénzben akkor is követelheti az örökösöktől.
Hogyan lehet valakitől a kötelesrészt is megvonni?
Ezt az intézményt kitagadásnak hívják. A kitagadás csak és kizárólag a törvényben meghatározott, nagyon súlyos okokból történhet (például, ha a hozzátartozó a végrendelkező életére tört, bűncselekményt követett el ellene, vagy durván megsértette a tartási kötelezettségét). Ezt az okot a végrendeletben kifejezetten és részletesen meg kell jelölni.
Egy formailag hibás, ellentmondásos vagy kétértelmű végrendelet rosszabb, mintha nem is lenne, mert garantáltan pereskedéshez és a család szétszakadásához vezet a hagyatéki tárgyaláson.
Biztosítsa be szerettei jövőjét szakszerűen! Kérjen ügyvédi segítséget a végrendelet megszerkesztéséhez. Az ügyvéd által ellenjegyzett végrendelet nemcsak formailag és tartalmilag kikezdhetetlen, hanem bekerül a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába is, így garantáltan nem vész el, és a közjegyző a hagyatéki eljárás során biztosan tudomást szerez róla.
